Mi történik a rendelőben?
Tapasztalataim szerint a gyermekek tüneteinek hátterében nagyon gyakran a családban érzékelhető feszültségek, a családi életben bekövetkező változások állhatnak, ezért nagyon fontosnak tartom a szülőkkel történő együttműködést, hiszen ők ismerik legjobban gyermeküket és élethelyzetét, és ők azok, akik a legtöbb időt töltik vele és ezáltal a legnagyobb hatást gyakorolhatják rájuk. A gyermekeknek történő segítségnyújtás közös erőfeszítést, együtt-gondolkodást kíván a szülők és a szakember részéről. Ez igaz akkor is, ha a szülők nem élnek együtt. A gyerekek terápiája akkor a leghatékonyabb, ha abban a szülők is aktívan részt vesznek.
Csecsemők, kisgyermekek (0-3 év)
A csecsemő-és kisgyermekkor legfőbb fejlődési feladata a növekedésen és gyarapodáson túl az érzelem-és viselkedésszabályozás optimális kialakulása. Ennek gyökerei az anya-gyermek kapcsolatban formálódnak. Bármilyen elakadás, nehézség, krízis befolyásoló hatással bír ezek működésére. A baba-mama konzultációkon leggyakrabban az anya és a gyermek együtt vesznek részt, de a szülőtárs jelenléte is támogathatja a folyamatot.
A csecsemők és kisgyermekek részvétele a konzultáció során azért fontos, mert jelenlétükkel, reakcióikkal, gesztusaikkal azonnali visszajelzéseket adnak és ezáltal könnyebben megérthetőbbé válik az anya-gyermek interakció. Azoknak a témáknak, amelyekről ilyenkor szó esik pl. etetés, altatás a babák is részesei a mindennapokban, így a nehézségek kimondása és az elakadások feloldása inkább segítséget jelenthet a számukra, mint terhet.
A folyamat
Első találkozás a szülőkkel
Pszichodiagnosztikai szakasz
(1-4 alkalom)
Szülőkonzultáció
Terápiás alkalmak
Gyerekeknek (3-14 év)
- A telefonon történő időpont egyeztetés után az első találkozásra általában csak a szülő(ke)t hívom.
Amennyiben lehetőség van rá, szerencsés, ha mindkét szülő jelen tud lenni a találkozáson, mert így lehetőség nyílik a gyermek és a probléma több nézőpontból történő megismerésére. Erre azonban a későbbi szülőkonzultációk alkalmával is adódhat lehetőség. Külön élő szülők esetén szintén fontos lehet mindkét szülő megismerése és együttműködése, amely történhet együtt vagy külön alkalmakon is.
- Az első találkozás alkalmával zavartalanul nyílik lehetőség a gyermek problémáinak szülők által történő bemutatására, az addigi élettörténetének és fejlődésének megismerésére.
- A következő találkozásokon a gyermek általában egyedül vesz részt. (Indokolt esetben a szülői jelenlét is lehetséges.) Ez az ún. diagnosztikai szakasz, amely kb. 1-4 találkozásból áll. Ennek során különböző játékos feladatok, rajzok, tesztek segítségével ismerkedek a gyermekkel és feltárom a probléma gyökerét.
- Ezt követően a szülőkkel történő megbeszélésen döntünk a terápia szükségességéről, időtartamáról és kereteiről.
- Általában hetente vagy kéthetente kerül sor a terápiás alkalmakra. Ez a kisebb gyermekek esetén játékterápiát jelent, a nagyobbakkal önismeret keretében pl. relaxációs és stresszkezelési módszereket is tanulunk.
Bővebben – ld. módszertár
A találkozásokon a gyerekek szívesen vesznek részt, élvezik a rájuk irányuló figyelmet, érdeklődést.
Kamaszoknak: (14 év felett)
- A telefonon történő időpont egyeztetés után az első találkozásra általában a szülő(k) és a serdülő együtt érkeznek. Ilyenkor egy rövid közös beszélgetés után (előzmények, probléma, eddigi megoldáskeresések stb.) után a serdülővel önállóan ismerkedek.
- A következő találkozásokon a kamasz egyedül vesz részt. Ez az ún. diagnosztikai szakasz, amely kb. 1-4 találkozásból áll. Ennek során különböző feladatok, rajzok, tesztek segítségével igyekszem feltárni a probléma gyökerét.
- Ezt követően a szülőkkel és a serdülővel történő közös megbeszélésen döntünk a terápia szükségességéről, időtartamáról és kereteiről.
- A terápiás alkalmakon a serdülők önállóan vesznek részt. A szülőkkel történő megbeszélésre már csak a serdülő jelenlétében van lehetőség a későbbiekben is, a kialakult bizalmi kapcsolat megőrzése érdekében. – Bővebben: ld. módszertár
Módszertáram
- Pszichodiagnosztika (képességvizsgálat, személyiségvizsgálat, iskolaérettség megítélése)
- Nevelési tanácsadás a szülőknek, szülőkonzultáció
- Baba-mama konzultáció
- Játékterápia az óvodásokkal, kisiskolásokkal
- Szorongásoldás viselkedésterápiás-és kognitív terápiás elemekkel
- Relaxáció, autogén tréning technika, progresszív izomrelaxáció, önszabályozást segítő, erősítő gyakorlatok
- Imagináció
- Művészetterápiás, meseterápiás elemek
- Tanulástechnikai módszerek
- Serdülő-szülő mediáció, konfliktusrendezés
- Tehetségdiagnosztika, tehetség tanácsadás
- Pszichoterápiás szemléletű konzultáció
- Pszichológiai tanácsadás
- Szupportív terápia
- Szakvélemény készítése (pl. egészségügy, közoktatás részére igen, bíróság, rendőrség részére nem)